Kína három évvel korábban érte el a párizsi egyezmény klímacéljait 2020-ra, mondta Kína klímaváltozási különleges képviselője.

Az állami Xinhua hírügynökség így számolt be: "Xie Zhenhua [Kína vezető tárgyalója az ENSZ klímakonferenciáin] azt mondta a Zöld Szén-dioxid Csúcstalálkozón... hogy 2017 végére Kína 46 százalékkal csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást a GDP egységegységénként a 2005-ös szinthez képest, teljesítve elkötelezettségét, hogy 2020-ra 40–45 százalékkal csökkentse a CO2-kibocsátást."

De van egy probléma. A Kína teljes szén-dioxid-kibocsátása tavaly 1,7 százalékkal nőtt.

A kritikusok úgy vélik, hogy ez a különbség azt bizonyítja, hogy Kínának többet kell tennie a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében, és hogy Peking csak alacsony célt tűzött ki, amit sikerült elérnie.

A végső ok azonban az, hogyan mértékzik a megszorításokat. Megjegyzendő, hogy Kína bejelentése szerint csökkenti a CO2 "kibocsátását a GDP egységénként." Ezt szén-dioxid intenzitásnak nevezik – vagyis a CO2 kibocsátásának mértéke a gazdasági növekedés egységére.

Az ázsiai ország 2005 és 2017 között elérte céljait. Mégis, Kína hatalmas GDP-je miatt – akkoriban átlagosan 10 százalékkal nőtt –, a szén-dioxid-intenzitási célt sokkal könnyebb volt elérni.

Kína azonban nem egyedüli elkövető. A globális CO2-kibocsátás rekordmagasságokat ért el a 2016-os párizsi klímaegyezmény óta.

A Scientific American így számolt be: "Az energia-alapú kibocsátások 2017-ben 1,4 százalékkal nőttek, 32,5 gigatonnára nőttek, jelentette tegnap a Nemzetközi Energia Ügynökség éves globális szén-dioxid-szintjeit vizsgáló felmérésében. Ez a növekedés olyan, mintha 170 millió autót adnának az útra, közölte az ügynökség.

"A növekedés – amely a nagy nemzetközi klímaegyezmény után következik – hirtelen véget jelent a több évnyi stagnáló kibocsátásnövekedésnek, és kérdéseket vet fel a világ elkötelezettségével kapcsolatban a szén-dioxid-szint csökkentése iránt."