A halpopulációk jelentősen csökkennek a tömeges korallfehérítés után a Nagy-korallzátonyon

Ausztrália Nagy Korallzátonya, amely híres a színes koralljairól, 2016-ban elszenvedte a legrosszabb fehéredési eseményt, amely becslések szerint több mint egynegyedét veszítette el sekély vízi koralljainak.
A korallon kívül a zátonynak egy másik színes része is veszélyben van.
Az ausztrál James Cook Egyetem és az Egyesült Királyság Lancaster Egyetem kutatói tanulmánya szerint a Nagy-korallzátonyban élő halpopulációk csökkennek a korallfehéredés következtében.
"A 2016-os tömeges fehérítő esemény előtt jelentős eltérést figyeltünk meg a halfajok számában, a halek teljes mennyiségében és a funkcionális sokféleségben a különböző halközösségek között. Hat hónappal a fehérítés után azonban ez a változás szinte teljesen eltűnt" – jelentette ki Dr. Andrew Hoey a James Cook Egyetem társszerzője. A kutatást április 6-án a Global Change Biology folyóiratban publikálták.
Azok a halfajok, amelyek a korallra támaszkodtak táplálékot és menedéket, mint például a bohóchalak és pillangókák, a legmeredekebb populációcsökkenést szenvedték el.
Dr. Hoey kijelentette, hogy a zátonyon a halok sokféleségének elvesztése "egyre inkább az egyik legsürgetőbb, de nagyrészt elismert biodiverzitási válságnak számít, amellyel világszerte szembesülnek."
Az Independent szerint "Az új tanulmány mögött álló tudósok szerint a korallok halála utáni zátonyok változásának elvesztése komoly problémát jelent azoknak az ökoszisztémáknak, amelyek összetett biológiai folyamatok hálózatára támaszkodnak a fejlődéshez."
A Nagykorallzátonyban a probléma csak részben a világszerte tapasztalható biodiverzitás csökkenéséből áll. Egyre több növény- és állatfaj halnak ki minden kontinensen – és ezek közül sok tendencia emberi okokra vezethető vissza.
Mit jelent ez az emberiség számára? Olvasd el a Going Extinct: The Rapid Disappearance of Biodiversity.


