Úgy tűnik, hogy még inkább a légszennyezés aggódik minket. A legutóbbi címlapok ezt mutatják:

• "A légszennyezés évente 7 millió embert öl meg, WHO jelentése" (Bloomberg)

• "A dél-koreaiak jobban aggódnak a légszennyezés miatt, mint Kim nukleáris fegyverei miatt" (The Guardian)

• "Az éghajlatváltozás súlyosbítja a halálos légszennyezést az Egyesült Államok városaiban." (Time)

Egy új tanulmány azonban azt sugallja, hogy inkább aggódnunk kell a saját otthonaink és munkahelyeink szennyezése miatt.

A YouGov által május 15-én közzétett nemzetközi felmérés szerint az emberek átlagosan az idejük 90 százalékát bent töltik, és a beltéri levegő akár ötször szennyezettebb lehet, mint a kültéri levegő. Ez hozzájárul a betegségek kialakulásához.

A válaszadók közül egy-egy azt mondta, gyakorlatilag soha nem megy ki a házba, szinte teljes 24 órát tölt bent. Emellett egy átlagos irodai munkát végző dolgozó naponta legfeljebb 15 percet tölthet a szabadban.

"Ösztönösen tudjuk, hogy ennyi órát eltölteni dugott helyeken nem jó nekünk," mondta Peter Foldbjerg, a VELUX tetőablak-gyártó cég nappali energia és beltéri klíma vezetője. "Kutatások szerint a nedves és penészes otthonokban élés 40 százalékkal növeli az asztma kockázatát, és sebezhetővé tesz minket más betegségek kialakulásának."

A beltéri levegő minőségét befolyásoló tényezők közé tartozik a nedvesség, penész, gyertyák égetéséből származó szennyező anyagok, tisztító spray-k vegyszerei és bútoranyagok. Ezekből a tárgyakból származó vagy bennük rekedő szennyező anyagok az orr-, szem- és torok irritációjának fő okai lehetnek.

A Velux azt javasolja, hogy naponta három-négyszer nyisson ki ablakokat, hogy friss levegő engedjen be, ne égessen gyertyákat, és rendszeresen tisztítsanak a penész és egyéb szennyező anyagok felhalmozódása érdekében.

A rossz levegőminőség mellett a természetes fény hiánya a beltérben szintén negatív hatással van az egészségre.

"A világos-sötét ciklusoknak való kitettség a biológiánk elengedhetetlen része, és ez annak köszönhető, hogy a fény szerepe a cirkadián óránk visszaállításában minden egyes nap" – mondta Steven Lockley, a Harvard Orvostudományi Egyetem orvostudományi docense.

"Ha nappal világosabb és kékisebb fénynek vagy kitéve, akkor jobb stimuláns hatásod van," folytatta. "Éberebb leszel, és jobb kognitív funkciód lesz; potenciálisan produktívabb leszek a munkahelyen, és így tovább."

A tanulmány szerint legalább 30 perc nappali fény szükséges a cirkadián ritmus kalibrálásához. A megfelelő napfény hiánya rossz minőségű alváshoz vezet.