LONDON (Reuters) – Óriási ösztönző kiadások enyhítést nyújtanak a koronavírus okozta károk ellen, de örökségük öröksége jövőbeli válságokat szíthat a gazdasági növekedés akadályozásával és a szegénység súlyosbodásával – különösen a fejlődő országokban.

A központi bankok és kormányok világszerte legalább 15 billió dollárnyi ösztönzőt engedtek el kötvényvásárlás és költségvetési kiadások révén, hogy enyhítsék a globális recesszió csapását, amelyet a legrosszabbnak tartanak az 1930-as évek óta.

De ezek a lépések még több adósságot halmoznak majd azoknak az országoknak, amelyek már most is küzdenek a 2008-9-es pénzügyi válság utóhatásaival – a globális teljes adósság 2007 óta 87 billió dollárral nőtt, és a kormányok tették ki ennek az emelkedésnek az oroszlánrészét 70 billió dollárral, becsüli az Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF).

Már ebben az évben is a globális adósság-GDP arány 20 százalékponttal emelkedhet, 342 százalékra – mondta a csoport, a 3 százalékos gazdasági zsugulás és a kormányzati hitelfelvétel 2019-hez képest megduplázódása alapján.

Az ilyen adósság vállalása nem marad büntetlenül: a legnagyobb fájdalom a rendkívül eladósodott államokban lesz, legyen az viszonylag gazdag államok, mint Olaszország, vagy olyanok, mint Zambia, amelyek már a vírus megjelenése előtt is nyomás alatt álltak, és most a csődeljárás felé haladnak.

De még a leggazdagabbak sem kímélnek meg. A növekvő adósság elveszítheti Németország és az Egyesült Államok triple-A hitelminősítését, miközben a kormányok egyre inkább a központi bankokra támaszkodnak, hogy kontrollálják a hitelfelvételi költségeket, vagy akár közvetlenül is pénzt finanszírozzanak a következő évekig.

"Történelmileg amikor az országok növelik az adósságszintet, a dolgok változnak" – mondta Mike Kelly, a PineBridge Investments többeszközös globális vezetője. "Ez a válság... visszavitt minket abba a lassú növekedési csapdába, amelyről 2016-2019-ben épp most kezdtünk legyőzni."

A döntéshozók számára a következő években az lesz a kihívás, hogy megtalálják a módját, hogy "beépüljenek ebbe a hatalmas adósság-GDP struktúrába, amelybe szinte egyik napról a másikra kerültünk" – jósolta.

Egyelőre, mivel a világgazdaság idén 5-6 százalékos visszaesést vár, a további hitelfelvétel és költés mentőöv. A Nemzetközi Valutaalap becslése szerint a közéleti hiányok a nemzeti jövedelem százalékaként idén majdnem 10 százalékra ugranak a 2019-es 4 százalék alatti szintről.

Még az európai nagyágyú Németország is először vállal új adósságot 2013 óta, miközben az amerikai pénzügyminisztérium második negyedéves hitelfelvétele majdnem 3 billió dollárt fog felvenni – több mint ötszörösöse a korábbi rekordnak.

Az Egyesült Államok közvéleménye által tartott szövetségi adósság, amelyet a Kongresszusi Költségvetési Hivatal követ, idén a GDP 100 százalékára emelkedik – ami utoljára az 1940-es években volt –, és 2030-ra közel lesz a 125 százalékhoz, számol be a Deutsch Bank. Ez 79 százalék volt a 2019-es pénzügyi évben.

Végül azonban az adósság megterhelheti a gazdasági növekedést, ha az országok egyre többet költenek éves jövedelmükből hitelezők kifizetésére – ezt a helyzetet a fejlődő országok már sokszor elviselték.

A gazdasági növekedés felgyorsítása ilyen körülmények között olyan, mintha "repülni próbálnánk, amikor már eleve sok adósságot hordoztunk, most pedig még többet is hozzáadunk" – mondta Angel Gurria, OECD főtitkára ezen a héten egy FT online konferenciáján.

Az elemzők szerint a dinamika néhány fejlődő gazdaságot egy újabb devalvasítás és inflációs ciklus felé sodorhatja.

"Aggasztó módon néhány nagy fejlődő gazdaság – Törökország, Brazília, Dél-Afrika – ebbe az irányba halad" – mondta Andres Sanchez Balcazar, a Pictet Asset Management globális kötvények vezetője.

A növekvő adósságszint pedig növeli a hitelfelvételi költségeket az ilyen kibocsátók számára – jegyezte meg Edith Siermann, az NN Investment Partners fix kamatozású megoldásainak vezetője.

"A hosszú távú aggodalom az, hogy ki fogja ezt kifizetni?"