ISLÁMÁBÁD (AP) – Pakisztán és Afganisztán éjszaka határon átnyúló támadásokat váltottak fel, ami drámai feszültségnövekedést eredményezett, és Pakisztán védelmi minisztere pénteken azt mondta, hogy a két ország "nyílt háború" állapotában van.

Afganisztán csütörtök késő este támadást indított Pakisztán ellen, azt állítva, hogy ez megtorlásként történt a halálos pakisztáni légicsapások ellen vasárnap az afgán határterületeken. Pakisztán pénteken hajnalban légicsapásokat hajtott végre Kabulban és két másik afgán tartományban, mondván, hogy katonai létesítményeket céloztak meg.

A feszültségek hónapok óta magasak. Az októberi határösszecsapások tucatnyi katonát, civilt és gyanúsított fegyvereseket vesztettek meg. Pakisztán azzal vádolja Afganisztán tálib kormányát, hogy harcoló csoportokat rejteget, amelyek támadásokat szerveznek ellene, valamint azzal, hogy szövetséget köt ősi riválisával, Indiával.

A katar közvetítésével végrehajtott tűzszünet októberben véget vetett a heves harcoknak, de több törökországi béketárgyalás novemberében nem sikerült tartós megállapodást hozni. Azóta a két csapat időnként tűz cserélt.

Katar ismét úgy tűnik, közvetít. Államtitkára, Mohammed bin Abdulaziz al-Khulaifi pénteken beszélt Afganisztán és Pakisztán külügyminisztereivel, hogy enyhítsék a feszültséget, közölte Katar Külügyminisztériuma az X-en.

Határokon átnyúló támadás

Afganisztán támadásai pakisztáni katonai célpontok ellen "üzenetként szolgáltak, hogy kezünk elérheti a torkukat, és válaszolni fogunk Pakisztán minden gonosz cselekedetére" – mondta Zabiullah Mujahid afganisztáni kormány szóvivője. "Pakisztán soha nem törekedett párbeszéd útján oldani meg a problémákat" – mondta.

Az afgán csapások után Pakisztán védelmi minisztere, Khawaja Mohammad Asif az X-en így írt: "A türelmünk most kifogyt. Most nyílt háború van köztünk."

Asif úr elmondta, hogy Pakisztán békét remélt Afganisztánban a NATO erők 2021-es kivonulása után, és azt várja, hogy a tálibok, akik hatalomra kerültek az országban, az afgán nép jólétére és a regionális stabilitásra koncentrálnak.

Ehelyett azt mondta, hogy a tálibok Afganisztánt "India gyarmatává" változtatták – utalva India és Afganisztán közötti közelmúltbeli javuló kapcsolatokra, beleértve a kétoldalú kereskedelem bővítésének ajánlatait. Pakisztán és a szomszédos India, mindkettő nukleáris fegyveres hatalom, időszakosan háborúkban, összecsapásokban és összecsapásokban áll 1947-es brit gyarmati uralom alól való függetlenség óta.

"Terrorizmus exportja"

Asif úr Afganisztánt azzal is vádolta, hogy "terrorizmus exportálja", amit Pakisztán gyakran vádol szomszédjának, miközben az országban növekvő militáns erőszak él. Különösen azzal vádolja Afganisztánt, hogy támogatja a pakisztáni tálibokat, vagyis a TTP-t, valamint a betiltott baloch szeparatista csoportokat.

Pakisztán azzal vádolja a TTP-t, amely különálló, de szorosan szövetséges Afganisztán tálibjaitól, azzal az Afganisztánon belül működik. Mind a csoport, mind Kabul, tagadja ezt a vádat.

"Pakisztán belső konfliktusa tisztán belföldi ügy, és nem új" – mondta pénteken Mujahid úr, megjegyezve, hogy a TTP közel két évtizede aktív.

Pakisztán gyakran vádolta a szomszédos Indiát azzal is, hogy támogatja a tiltott Baloch Felszabadító Hadsereget és a pakisztáni tálibokat, amelyeket Újdelhi tagad.

Megtorló csapások

Afganisztán közölte, hogy csütörtökön végrehajtott támadása megtorlás volt a vasárnap afganisztáni határvidéken végrehajtott halálos pakisztáni légicsapásokért.

A kormányok élesen eltérő veszteségi igényeket adtak ki.

A pakisztáni hadsereg szóvivője, Ahmed Sharif Chaudhry altábornagy elmondta, hogy a pakisztáni légi és szárazföldi műveletek legalább 274 afgán erő és hozzá tartozó fegyveresek halálát okozták, valamint több mint 400-an megsebesítettek, míg 12 pakisztáni katona életét vesztette, és 27 másik megsebesült. Egy pakisztáni katona eltűnt a harcban.

Mujahid úr elutasította az afgán áldozatok magas számának állításait, mint "hamis". Azt mondta, hogy 55 pakisztáni katona vesztette életét, közülük 23 holttestét Afganisztánba vitték. Azt is elmondta, hogy "sok" pakisztáni katonát fogtak el. Tizenhárom afgán katona esett életbe, további 22 megsebesült, míg 13 civil is megsebesült.

Pénteken később az afgán kormány közölte, hogy 19 civil halt meg, 26 másik megsérült, amikor Pakisztán lecsapta Khost és Paktika tartományokat Délkelet-Afganisztánban. Hamdullah Fitrat helyettes szóvivő azzal vádolta Pakisztánt, hogy "szándékosan célba vetette a hétköznapi civilek lakhelyeit", és elmondta, hogy a halottak és sebesültek többsége nő és gyermek volt.

Az afgán kormány korábban arról számolt be, hogy egy vallási iskolát Paktika tartományban bombáztak, anélkül, hogy részleteket közöltek volna a veszteségekről.

Egyik fél állításait sem lehetett függetlenül ellenőrizni.

Pakisztán légierője péntek este légicsapásokat hajtott végre, amelyek Afganisztán Laghman tartományában lévő katonai létesítményeket célozták meg – közölte két magas rangú pakisztáni biztonsági tisztviselő. Azt mondták, hogy egy fegyverraktár és két kulcsfontosságú katonai létesítmény megsemmisült. A tisztviselők névtelenségük mellett nyilatkoztak, mivel nem volt jogosultuk a médiának a hivatalos nyilatkozatot kérni.

Pakisztán információs minisztere, Attaullah Tarar elmondta, hogy Pakisztán drónellenes rendszerei pénteken több kis drónt lőttek le az északnyugati Abbottabad, Swabi és Nowshera városok felett. Azt mondta, hogy ezek a pakisztáni tálibok sikertelen támadásának részei voltak, és nem voltak áldozatok. Tarar úr azt állította, hogy a dróntámadások "ismét feltárták a közvetlen kapcsolatokat az afganisztáni tálibok rezsimje és a pakisztáni terrorizmus között."

Nemzetközi önmérsékleti felhívások

Törökország külügyminisztere, Hakan Fidan pénteken külön telefonhívásokat folytatott pakisztániai, afgán, katari és szaúdi kollégáival, hogy megvitassák a konfliktust – mondta egy török tisztviselő, anélkül, hogy részleteket közölt volna a tárgyalásokról. A tisztviselő névtelenséget kért, összhangban a kormányzati politikával.

Októberben Törökország, Katar és Szaúd-Arábia elősegítette a felek közötti tárgyalásokat.

Pénteken Mujahid úr azt mondta, hogy Afganisztán "mindig a békés megoldást hangsúlyozta, és még mindig párbeszéd útján szeretnénk megoldani a problémát."

Antonio Guterres ENSZ főtitkára nyilatkozatában felszólította mindkét felet, hogy próbálják meg diplomáciai úton oldani nézeteltéréseiket, és védjék a civileket.

Oroszország azonnali harc leállítását és a konfliktus diplomáciai megoldását követelte – mondta Zamir Kabulov orosz diplomata a RIA Novosti-nak. Kabulov úr, aki Vlagyimir Putyin elnök afganisztáni különmegbízottja, azt mondta, hogy Moszkva fontolóra venné a két ország közötti közvetítést, ha kérnék rá, a RIA Novosti szerint.

Abbas Araghchi iráni külügyminiszter arra szólította Pakisztánt és Afganisztánt, hogy a ramadán hónapban párbeszéd útján oldják meg nézeteltéréseiket. Azt is elmondta, hogy Teherán készen áll segíteni a párbeszéd elősegítésében.

Menekültek a határon

A pakisztáni hatóságok közölték, hogy tucatnyi afgán menekült került át a torkhami határvidéken, biztonságosabb helyekre.

Pakisztán 2023 októberében átfogó fellépést indított a dokumentum nélküli migránsok kiutasítására, felszólítva az országban lévőket, hogy saját akaratukból hagyják el a letartóztatást, és másokat erőszakkal kiutasítanak. Irán is körülbelül ugyanebben az időben megkezdte a migránsok elleni fellépést.

Azóta milliók lépték át a határt Afganisztánba, köztük olyan emberek, akik évtizedekkel ezelőtt Pakisztánban születtek, és ott építettek életet és vállalkozásokat alapítottak.

2025-ben 2,9 millió ember tért vissza Afganisztánba az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége közölte, és idén eddig közel 80 000-en tértek vissza.